×1.-Titokzatos idegen..

Sziasztok! Meg is hoztuk az első részt,és ezt főleg Zsuzsinak ajánljuk! :) Jó olvasást,reméljük kommenteltek sokat!

Mindössze pár órát aludhattam csak,ugyanis anya rontott be idegesen a szobámba.
-Katie,mondtam már hogy ne aludj el rögtön mikor hazaérsz! Szegény Michelle már húsz perce vár rád! -Húsz perce? 16:00-ig aludtam volna?

Azonnal kipattantam az ágyból,és felkaptam magamra valami kényelmes lovaglóruhát.Egy fehér,pántos,kissé kopott pólót,egy fekete lovaglónadrágot,és egy barna bőrdzsekit vettem fel,az elmaradhatatlan fekete lovaglócsizmámmal,és már készen is voltam.A lovaglás az egyetlen dolog,amit szeretek a gitározáson kívül.A sminkemmel nem igazán törődtem sokat,eléggé natúrrá sikeredett,bár nem is nagyon szoktam magamat sminkelni,csakis szolidan.Gyorsan lefényképeztem a kész művemet (tudni illik,szeretek fotózni is,bármit).
Gyorsan leszaladtam Michelle-hez,aki már várt rám,szeretett kancája,Pie mellett.A lány lassan vezette maga mellett az állatot,miközben közeledett felém.

-Szia Katie! –köszöntött kedvesen mosolyogva.Michelle egyébként régebben az oktatóm volt,de miután már remekül tudtam lovagolni,nem tanított tovább.Viszont hétfőn,és csütörtökön mindig kilovagolunk valamerre.
A lány kivételesen elegánsan öltözött.Egy bordó selyempólót,és egy fekete csőfarmert viselt. Mindig gyönyörű,akárhányszor csak látom.Egy natúrabb sminket választott ő is, egy gyöngyházfényű rúzzsal kiegészítve.Haja kiengedve-mint általában- plusz az elmaradhatatlan ékszerek.
Mindig is jóban voltam Michelle-vel,Lucy-n és Kristen-en kívül ő állt hozzám a legközelebb.Már harmadik éve,hogy ismerem,mégis,mindig újabb és újabb dolgokat tudok meg róla nap mint nap.
-Szervusz Michelle! –viszonoztam a mosolyát.Amint megszólaltam,lónyerítést hallottam az istállónk felől.Úgy látszik,
Nikita is meghallotta,hogy közeledem.-Jaj édesem,megyek már!
Szerencse,hogy tettem el némi csemegét a lónak,hiszen ahogyan beléptem,már kérte is a megérdemelt jutalmát.Adtam neki három szem bébirépát,a többit pedig majd később megkapja.
Miközben felkantároztam,Nikita türelmetlenül toporogni kezdett.Futó pillantást vettem Michelle-re,aki lova hátán már felfelé kapaszkodott a füves dombon.Gyorsan felvettem a kobakomat,felpattantam a kis tarka lovam hátára,megböktem az oldalát,és ügetésben üldözőbe fogtuk Michelle-t.Nikita gyors iramot diktált,a lábát magasra emelte,finoman jelezte,jól esne már vágtáznia.Kissé visszafogtam,mielőtt beugrattam volna.Egyenletes,lendületes vágtában baktattunk fölfelé a füves domboldalon.Élveztem,ahogyan a kellemesen langyos tavaszi szél az arcomba csap,s egyszeriben olyan érzésem támadt,mintha repülnék.Szorosan megmarkoltam Nikita sörényét,s a combommal is erősen kapaszkodtam.
Hamarosan felértünk a dombtetőre,s rátértünk az erdei ösvényre.

                                                                                        

 *

-Rendes gyerek lehet ez a Bradlee..-mondtam mosolyogva Michellenek.Ugyanis időközben elmesélte,hogy kivel lesz randija,és annyi mindent áradozott róla,hogy azt hiszem több szót nem bír el a fülem.

-Az is,hidd el.

A kellemes lovaglás után Michelle elsietett,mondván „el fog késni” ,és elindultam hazafelé. Lepattantam Nikitáról, megragadtam a kantárját,és lassan ballagtunk a füves domboldalon.  Betettem a fülesem a fülembe,és dúdolásztam.
Egyszer csak két kezet éreztem a derekamon,amitől akkora sokkot kaptam,hogy nem kaptam levegőt. Hátra néztem,de nem volt ott senki.A kezek még mindig ott voltak.Emberek,lehet,hogy szemüveges vagyok,de ezt tényleg láttam!

A szorítás egyre erősebb volt,már szinte fulladoztam,és szó szerint alig kaptam levegőt,amikor szétnyitotta száját,kidülledtek hatalmas szemfogai,vérre szomjazva,beleásta őket a nyakam és a vállam között lévő mélyedésbe…

××- Prológus

Sziasztok! :) Meghoztuk a várva várt prológust.Hamarosan az első 'fejezet' is fent lesz.Jó olvasást! Komizzatok sokat :) 

-BRR! -szólt az ébresztőm.Ah.Megint..Egy ugyanolyan borús nap,kiközösítettül,egy olyan osztállyal,aki utál engem.Hogy miért is? Ez könnyű kérdés.Egyszer (még azt hiszem kilencedikben..) Noah osztálytársunk (leghelyesebb pasi..) elhívott a tizenkettedikesek szalagavatójára.Nagyon örültem neki,kifizettem egy 100$ -s báli ruhát,csak az ő kedvéért.Megcsináltattam a hajamat,sminkemet 50$-ért..De nem is az ár a lényeg. Hanem amikor megérkeztünk a bálba, az egész puncsos tálat rám borította,rá a nachost,és a tetejébe az osztály tortamennyiségét. Direkt. És mivel az iskola legmenőbb fiúja, azóta mindenki kiközösít.Vagyis majdnem mindenki. Na de térjünk vissza a jelenbe.

Unottan kikeltem az ágyamból,kiválasztottam egy szürke pólót,farmert,és egy kopott szürke Converse-t.Belepakoltam a könyveimet a fekete iskolatáskámba (igen,elfelejtettem..). Megcsináltam a hajamat,felkaptam egy szendvicset amit anya készített (időközben),adtam neki egy gyors puszit,és elindultam.Bekapcsoltam a telefonomon a kedvenc számomat,Bruno Marstól a Marry You-t, és lassan ballagtam a buszmegállóba. Annyira belemerültem,hogy egyszer csak rápillantottam az órámra... 07:18..... 20-ra jön a buszom. Elkezdtem rohanni,hogy a 2 utcával arrébb lévő buszmegállóig elérjek. Fújt a szél,sáros volt minden,és nem néztem az orrom elé. Beletoppantam egy nagy tócsába. Remek! Ennél rosszabbul sem kezdődhet a napom. Ráadásul piros lett a lámpa. Gondoltam,már reménytelen. Elindultam gyalog az iskolába. Becsengetés előtt 3 perccel sikeresen beértem,egy merő sáros gatyával. 10 percet késett a tanárnő,így mindenki szokás szerint beszélgetett. A két barátnőm,Lucy és Kristen odajöttek hozzám, és felültek a padomra. Lucy valami sajtos szendvicset zabált,Kristen pedig a telefonját nyomkodta.
-Miért nem jöttél ma a busszal? - csodálkozva nézett fel a telefonjából egy másodpercre Kris.

-Na vajon szerinted miért?..- kérdeztem tőle,mert szerintem ez elég egyértelmű. Úgy látszik Kris-nek nem. Pilláit rebegtetve értetlenül nézett rám.
-Lekéstem. -mondtam egy kis hatásszünet után,hátha leesik neki.
-Jaaaaaa. De a busz is késett!  7:31-re ért be! - Remek.Akkor ezek szerint még bőven elérhettem volna  és nem kellett volna lihegve beérnem az iskolába. Pluszban, akkor megúszom,hogy ne legyen sáros a farmerem. Na már mindegy. Az angol tanár lépett be az ajtón. Lucy és Kris a helyükre siettek. Mindenki mint a kis angyal, kihúzva,síri csöndben lett. Mrs. Parks tanárnő lepuffantotta a naplót a tanáriasztalra,leült és elkezdte lapozgatni. Felelés. Erre az órára /kivételesen/ készültem és nem voltam frászba,hogy engem szólítanak. (nem,ne higgyétek azt,hogy jó tanuló vagyok..sajnos nem. 3-4es az átlagom) Lucy az utolsó morzsadarabkákat söpörte le a füzetéről és próbálta átnézni. Nem túl sikeresen. Ő felelt először. Nagy szívfájdalomra kivánszorgott a tábla elé és több mint negyed órán át próbált kihúzni valamit belőle a tanárnő. Kettest kapott,ami az ő átlagának elég jó. Egész óra alatt feleltünk. Kicsengettek. Túléltem egy órát. Hurrá. Szünetben szokás szerint jött a szekálás. És most még kapóra is jött nekik,hogy sáros farmerben voltam. És még nem volt elég,mert Kristen meg egész nap valami bandának a számát hallgatta,megállás nélkül és csodálkozott,hogy nem ismerem őket. Most mi ebben a hihetetlen,hogyha nem ismer valaki egy bandát?! Na hagyjuk. Az iskolában nem történt semmi lényeges. Túléltem a napot is. Végre. De holnap is túl kell élnem. Ahj,de jó lenne már a nyári szünet....Most van ősz és már elegem van. Ha a tanulásból nem is,de az osztály kikészít. Hazaértem,átöltöztem,csináltam egy forró kakaót, felsomfordáltam a szobámba,bedugtam a fülembe az mp3-at,és lepihentem.

Írók bemutatkozása

Sziasztok! :) Ezt a blogot ugye ketten fogjuk írni.Most pedig mindkettőnkről lesz egy kis bemutatkozó bejegyzés:D

Dóri:
Hobbim a rajzolás,gitározás,olvasás.Készítettem már,grafikás oldalt,blogot,fanoldalt, fanfictiont. Sok oldalt elhanyagoltam már,de remélem ezt nem fogom,bár mint láthattátok már régóta nincsenek részek,de már megpróbálunk aktívak lenni. ;) Ágihoz hasonlóan,12 éves vagyok,és 6./a osztályos. Nem,nem vagyunk osztálytársak,sőt egy fél ország van köztünk. :D Én Kaposváron lakom.Elérhető vagyok facebook-on,ask.fm-en,skypen,twitteren,bár az utóbbit nem nagyon használom. Van két kutyám,kedvenc színem a zöld,mint észrevettétek nagy Directioner vagyok,Ágival együtt:)  Ja,és imádom a Szent Johanna Gimit.^^  Ha van kérdésetek,akár az írással,vagy bármivel kapcs.ban, kérdezzetek askon;
www.ask.fm/Dodookacsa
#pusz:*♥

Ági:
Elég régóta írok történeteket,fanfictionokat,ilyesmiket.Nagyon szeretek verseket költeni,és történeteket írni.Most a kedvencem a fanfic írás. 12 éves vagyok,és 6./a osztályosként koptatom az iskolapadot. (sajnos._.) Dóri (akivel írjuk ezt a fanfictiont) az én BFFem:3 (Best Friends Forever-Legjobb barátnők mindörökké) egyébként vele minden nap beszélgetek skype-n.:) Szolnokon élek,erről bővebb információt nem készültem leírni:D Remélem sokan fogjátok szeretni ezt a blogunkat.Nagyon komiéhesek vagyunk,tehát ne lepődjetek meg ha néha 'követeljük' majd a komit.:$bár remélem,nem fog kelleni,és magatoktól is menni fog:) egyébként kedvenc sportom a kosárlabda (azt is sportolok),és emellett még a síelés is:)
tehát,körülbelül ennyi lenne.:) ha meg akartok valami mást is tudni rólam,kérdezzetek tőlem itt:
www.ask.fm/yousayidiot
xxx,Ági:)♥


Köszi,hogy rászántátok ezt a pár percet,hogy elolvassátok a bemutatkozónkat, jó olvasást! :*